Radikális változásokat hoz a kiskereskedelem világában a használt termékek újraeladását és újrahasználatát a középpontba állító körforgásos gazdaság – derül ki a legújabb Cetelem Körkép európai felméréséből. A megváltozott külső környezet a fogyasztói szokásokat is befolyásolja: a magyarok elhúzódó inflációra számítanak, a nehézségekre a spórolás mellett a többletmunka a leggyakoribb válasz.

A Cetelem kutatása az orosz-ukrán háborút megelőzően készült.

A magyar háztartások egy része újra tervezte költségvetését az orosz-ukrán háború miatt:

• Ötödük lemondott valamilyen nagyobb vásárlásról, minden tizedik pedig növelte megtakarításait, felhalmozott főként tartós élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből.
• Az infláció miatt eddig az emberek négyötöde kényszerült kiadásai csökkentésére.
• Eközben itthon is megjelentek a körforgásos gazdaságban a kereskedővé váló fogyasztók, ami drasztikus változásokat indíthat el a kiskereskedelem világában

– derül ki az európai vásárlók megkérdezésével készült 2022-es Cetelem Körképből, amelyet idén egy több mint ezer fős hazai közérzetkutatás is kísért.

Az ukrajnai háború kirobbanásáig az európai fogyasztókat az óvatos bizakodás és az optimizmus jellemezte: tavaly novemberben 5,4 pontot adtak saját országuk általános állapotára, ami amellett, hogy megegyezik a válság előtti értékkel, egyben az elmúlt 15 év legmagasabb pontszáma. A Cetelem Körkép válaszadói 14 uniós tagállam, illetve az Egyesült Királyság lakosaiból kerülnek ki, közülük az északi országokban élők  bizakodóbbak: Dánia és Norvégia lakói 10-ből 7,1 pontra értékelték országuk jelenlegi állapotát. Ezzel szemben Kelet-Európában alacsonyabbak az országok pontszámai, a magyarok például 4,6-ra  minősítették a viszonyokat fogyasztói szemszögből.

Az emberek pozitívabban ítélték meg személyes körülményeiket, mint az általános helyzetet. A járvány nehézségei után gyors és dinamikus felpattanás következett: a 6,2-es átlag azt jelenti, hogy az európaiak még soha nem voltak ennyire optimisták. Magyarországon visszafogottabb az derűlátás, nálunk ez az érték 4,7 lett.

A bizakodó hangulatot emelkedő költések kísérték: a legnagyobb, 10%-ot meghaladó mértékben Európában az utazási és szabadidős célú vásárlások nőttek. Ettől jelentősen elmaradva, de érzékelhető (2-3%-os) bővülés volt tapasztalható a lakásfelújításhoz kapcsolódó termékek, a bútorok és a háztartási gépek területén is. A home office kialakításához szükséges eszközök és szolgáltatások iránti kereslet ugyanakkor a járványhelyzet enyhültével kismértékben csökkent.

A több EU-tagállamban és az OECD-országokban is rekordszintre ugró infláció és az orosz-ukrán háború azonban beárnyékolja az optimizmust mutató adatokat. Az európai fogyasztói hangulatot már a háború előtti időszakban is intenzíven befolyásolta a tartós pénzromlástól való félelem. A Cetelem Körkép 2022 kutatás rávilágított: európai szinten a kérdezettek 87%-a további áremelkedésre készül. Magyarországon ez az arány 95% – ennél többen csak Portugáliában várnak elhúzódó inflációt az emberek.

A pandémiát követő erőteljes pezsgés már a múlté, a fogyasztók egyre óvatosabbá válnak, az adatok inkább két válság közötti képet mutatnak. A fogyasztói attitűdök változnak, érzékelhető a piacon az emberek óvatossága, erősebb a szándék a tartalékok képzésére.

– összegezte a kutatás főbb trendjeit Szabó Péter, a Cetelem vezérigazgatója.

Háborús reakció: újratervezett családi költségvetések

A Cetelem Magyarországon májusban  egy másik, több mint ezer fő részvételével készített felméréssel egészítette ki az európai körképet. A vizsgálatból kiderült:

• az orosz-ukrán háború kitörése miatt a válaszadók ötöde lemondott valamilyen nagyobb beruházásokról (autó-, ingatlanvásárlásról),
• minden tizedik pedig növelte megtakarításait, illetve felhalmozott bizonyos élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből.

Százból tizenöt magyart rendkívül negatívan érint a drágulás, és alig tizedük mondja, hogy egyáltalán nem, vagy alig befolyásolja életüket az árak emelkedése. Az emberek harmada saját bevallása szerint az elmúlt hónapban legalább 20 %-kal költött többet élelmiszerre, mint korábban. A jövőben a magyarok 2/3-a az élelmiszerek mellett a felújításhoz, építkezéshez szükséges anyagok 20%-ot meghaladó drágulására számít .

A válaszadók négyötöde az árak emelkedése miatt csökkenti kiadásait, minden negyedik megkérdezett pedig többletmunkával kívánja javítani helyzetét. A legtöbben élelmiszerekből, illetve higiéniai termékekből vásárolnak kevesebbet. A fizetésemelés egyelőre nem jelent meg az árrobbanás kezelésének eszközeként: csak a magyar megkérdezettek 5%-a jelezte, hogy a munkaadója soron kívüli béremeléssel készül ellensúlyozni az inflációt. A megkérdezettek bő 10%-a már a megtakarításaihoz is kénytelen volt hozzányúlni a növekvő árak miatt.

Megjelent a kereskedővé váló fogyasztó

Az idei nemzetközi Cetelem Körkép fókuszában a körforgásos gazdaság és ennek kapcsán a használt termékek értékesítése, a fogyasztói tudatosság állt, de a márkák szerepvállalása és az újrahasználat fenntarthatósági illetve gazdasági hatásai is a kiemelt területek közé tartoztak.

A körforgásos gazdaság fogalmát Európában 10 megkérdezettből 7 ismeri – és 85% pozitív képzeteket társít hozzá –, a kifejezés jelentése mégsem egyértelmű. Az uniós definíció szerint a körforgásos gazdaság arra a modellre épül, amelyben az egyszeri fogyasztás ösztönzése helyett a termékek élettartamának meghosszabbításán van a hangsúly. Térnyerése látványos, mégis csupán Dániában és Nagy-Britanniában mondták azt az emberek, hogy a körforgásos gazdaság lehetőségei kellően fejlettek, 41% pedig úgy nyilatkozott, hogy szívesen lenne tájékozottabb a kérdésben.

Egy új, kulcsfontosságú gazdasági szereplő jelent meg az ökoszisztémában: a kereskedővé váló fogyasztó. Ez a fejlemény jelentős változásokat fog elindítani a kiskereskedelem világában. A többség, a megkérdezettek 52%-a a spórolás lehetősége miatt jelenik meg a használt termékek piacán, de a fogyasztók 36%-ánál a környezet megóvása a döntő szempont, míg egyharmaduk számára az a fontosabb, hogy így többféle termékhez jutnak hozzá.

– emelte ki a legbeszédesebb adatokat Benoît de Castelet, a Cetelem vezérigazgató-helyettese.

A megkérdezettek háromnegyede véli úgy, hogy a körforgásos gazdaság segít kevesebbet költeni illetve a bevételeket növelni. Ezt az attitűdöt összességében fenntarthatóbbnak gondolják a válaszadók, mint a klasszikus vásárlást, minden második ember ugyanakkor emellett úgy véli, ezek a megoldások többe kerülnek, mint a hagyományosak. Bár a környezetvédelmi szempontokat a körforgásos gazdaság előnyeként jelölik meg az emberek, elsősorban nem emiatt döntenek a részvétel mellett, hanem spórolási és pénzkereseti okokból.

Az európaiak elsődleges célja a bevételszerzés: a 18-34 éves európaiak átlagosan 103 eurót (több mint 40 ezer forintot) kerestek a körforgásos gazdaságban eladott termékekkel. Magyarországon ez az érték a fenti összeg negyede, mindössze 27 euró.

Szembetűnőek a generációk és a nemek közti különbségek is, a férfiak több pénzt keresnek tárgyaik eladásából. Az európaiak 60%-a állítja, hogy az elmúlt évben adott el használt árut, ez az arány pedig 80%-ra emelkedik, amikor 35 év alattiakról van szó. Míg a 35 év alattiak havi 103 eurót keresnek eladásaikból, addig az 50 év felettiek alig 42 euró többletjövedelemre tesznek szert. A nemek közötti egyenlőtlenség a körforgásos gazdaságban is jelen van: fogyasztó-eladóként a férfiak majdnem kétszer annyit keresnek, mint a nők (98 euró, szemben az 58 euróval).

A magyarok kétharmada vásárolt már használt árucikket online ismeretlentől, ám jellemzően készpénzben fizetett érte. Tízből négy magyar értékesítőként is belekóstolt az online piacterek mindennapjaiba, a legtöbben elektronikus eszközt és bútort bocsátottak így áruba. Ugyanakkor feltűnően magas, 40% körüli azoknak az aránya, akik a későbbiekben sem tervezik, hogy használt cikket vásároljanak online. A nemzetközi összehasonlítás is azt mutatja, hogy a magyarok jelenleg inkább a boltokban bíznak, mint egymásban, és európai szinten is kimagaslóan ragaszkodnak a tárgyaikhoz: 83% nyilatkozott úgy, hogy nem szeret kölcsönözni vagy kölcsönkérni tárgyakat – ez messze a legmagasabb érték az összes tagállam közül.

A márkák felelőssége

A magánszemélyek által életre hívott használtcikk-piacok és -platformok térnyerése mellett egyre nagyobb szerepet kap a márkák felelőssége. Az európaiak nagyobb arányban kapcsolják a körforgásos gazdaságot a márkákhoz és a kereskedőkhöz, a magyarok pedig még az európai átlagnál is jobban bíznak az üzletekben és különösen a garanciában. 

 – vetett fel egy más nézőpontot Pelhős Lívia, a Cetelem marketingvezetője.

Az európaiak 57%-a szerint a körforgásos gazdaság elsősorban a márkákhoz és a kereskedőkhöz kapcsolódik, 38 % szerint ezt a piacot elsősorban a használt és felújított termékekre szakosodott új szereplők és új márkák fogják mozgatni. Amellett, hogy alapvetően pozitívnak tartják a termékek élettartamának megnövelését felújítással illetve javítással a környezet vagy akár a pénztárcájuk szempontjából, ilyenkor a bizalmuk is nagyobb: használt árucikkek esetén jobban bízunk a felújított termékekben, amelyeket üzletben, „hivatalos úton” vásárolunk, mert hiszünk a gyártók, kereskedők, márkák szakértelmében, de még inkább a garanciában. A márkák, üzletek és kereskedések pedig válaszolnak is ezekre az igényekre.

• Az IKEA Circular Hub-ban is találkozhatunk használt bútorok értékesítésével, de a Cetelem Bank partnerhálózatában működő körforgásos gazdaság-megoldások közül az iStyle Easy Upgrade is egyre népszerűbb.
• A hordozható számítógépek piacán már olyan partnerek is nevet szereztek maguknak, mint a greenlaptop.hu vagy a pcarena.hu: ezekben az online üzletekben felújított laptopokat kínálnak azoknak a vásárlóknak, akik nem vállalják annak kockázatát, hogy magánszemélytől vegyenek használt gépet, de nem is ragaszkodnak az újhoz.

A kezdeményezések támogatásával a Cetelem azt kívánja elérni, hogy a körforgásos gazdaság többszörösen előnyös lehetőségei jövedelemtől függetlenül minden fogyasztói csoport számára elérhetőek legyenek.

A 2022-es Cetelem Körkép kutatás részletei ezen az oldalon tekinthetők meg.