A jegybankelnök új és erős pénzügyi világgazdasági válság erősödő valószínűségére figyelmeztet legfrissebb cikkében, és ismét a szerinte felzárkózást hátráltató kormányzati gyengeségekre hívja fel a figyelmet, hibának tartva egyebek mellett, hogy a gazdaságpolitika központja 2013-ban a Pénzügyminisztérium lett. Matolcsy György jelentős intézményi változásokat sürget a kormányzat szerkezetében és működésében, mert szerinte csak így kerülheti el az ország, hogy beleragadjon a “közepes jövedelmi csapdába”.

A jegybankelnök hétfőn megjelent cikkében egyebek mellett megismételte:

A 2010 és 2019 közötti magyar gazdasági siker ellenére 2019 végére az ország nem érte el az 1936-os történelmi csúcspontot

amikor a Trianon utáni Magyarország a legközelebb volt Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez. Akkor az “uniós” átlag közel 83 százalékát, 2019 végén csak 73 százalékát érte el.

Döntő oknak az állami működés hiányosságait, kiemelten a kormányzati működés gyengeségeit nevezte.

Nálunk az eddigi – versenytársainkkal összehasonlítva – közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt ebben az évtizedben. Megfordítva, azért volt csak közepes a magyar felzárkózási teljesítmény, mert az állami működés hatékonysága közepes volt.

– fejtette ki.

A Magyar Nemzet internetes oldalán közzétett írásában a 2010-19-es évtizedből, majd a mostani gazdasági válságkezelésből 12 tanulságot vont le a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ezek között megállapította, hogy 2010 és 2013 között hatékonyan működött a gazdaságpolitika centruma, és a miniszterelnök által kitalált és elnevezett Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyszerre érte el a költségvetés szanálását és a foglalkoztatás fordulatát. 2013-ban helyes volt a jegybanki fordulat elindítása is szerinte.
A hibák közé sorolta pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét 2013-ban, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát.

Ez szakított a polgári oldal korábbi vezető elvével, ami szerint nem lehet az éves költségvetési érdek a gazdaságpolitika iránytűje. Ez olyan szakítás, mintha a nemzeti oldal a politika színterén feladná a nemzet, a kereszténység vagy a család eszméjét.

– írta.

  • Ez a váltás “gazdaságpolitikai vákuumot” hozott létre, amit a miniszterelnök személyesen, valamint egy Gazdasági főtanács intézményesen próbált megoldani. Ez nem sikerült.
  • Az MNB kívülről nem tudta, de nem is lehetett képes betölteni a gazdaságpolitikai űrt, a kormányzaton belül pedig nem volt erre felhatalmazott és erre képes intézmény

– jelezte.

2018-tól új kormányzati ciklus indult, de továbbra sem volt gazdaságpolitikai központ, így kényszerűen a pénzügyi tárca működött központként.

  • A helyesen létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) túl széles feladatkört kapott, miközben nem vált a gazdaságpolitika centrumává.
  • Nem is lehetett, mert fő feladatánál – hogy az innováció/K+F/felsőoktatás/védelmi ipar területeire összpontosítson – kiterjedtebb feladatkört kapott, amit az éves költségvetési érdektől távol tartott gazdaságpolitikai központnak kellene ellátnia, ha lenne ilyen

– vélte Matolcsy György.

Megállapította: 2020-ban beütött a válság; az MNB és a pénzügyi rendszer sikeresen kezelte a gazdasági válságot, a külföldi tőkebeáramlásért felelős tárca kitűnően működött, az ITM sikeresen készítette elő az intenzív felzárkózási pálya feltételeit, de továbbra is hiányzik a kormányzat gazdaságpolitikai elemző agya és cselekvési központja. A gazdasági válságkezelés így közepes eredményt mutat eddig.

Nyitókép: MTI.

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BANKÁR MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!