A fenti kijelentés a Budapest Bank által szervezett, adatvédelemmel és internetbiztonsággal foglalkozó Budapest Business Live rendezvényén hangzott el. Az előadók azonban megnyugtatták a résztvevőket: már apró biztonsági lépésekkel és nagyobb figyelemmel megelőzhetők a komoly károk.

Kiberbiztonság, adatvédelem, adathalászat – ezek voltak a Budapest Bank online rendezvénye, a Budapest Business Live témái áprilisban, amelyen közel 200 vállalatvezető vett részt. Az eseményt Mata Erika, a Budapest Bank vállalati üzletág hálózati értékesítési vezetője nyitotta meg.

• Elsőként Dr. Sik Béla, a Budapest Bank üzletbiztonsági vezetője mutatta be a Célkeresztben a céges számlák: mit tehetünk a megelőzés érdekében? című prezentációját, majd
• Antal Lajos, a Deloitte Central Europe kiberbiztonsági szakértőjének előadása következett Mi történik a kibertérben? Leggyakoribb kibertámadások Magyarországon címmel.

Veszélyben a céges számlák?

Dr. Sik Béla, a Budapest Bank üzletbiztonsági vezetője szerint nem az a kérdés, hogy ér-e minket valamikor kibertámadás, hanem az, hogy mikor, ezért meg kell tanulnunk felismerni a támadásokat, hogy időben kivédhessük a csalók próbálkozásait.

Eltereléses csalás

Gyakori online támadási forma az eltereléses csalás, aminek lényege, hogy a csaló telefonon, levélben vagy e-mailben felkeresi a céget egy valós beszállító nevében, hogy bankszámlaszám változást jelentsen be. Ahhoz, hogy kivédhető legyen egy ilyen támadás, mindig ellenőrizni szükséges a feladót, meg kell győződni a számlaszámváltozás valóságosságáról.

Támadás áldozataként fontos a bank azonnali értesítése, hogy megpróbálja visszahívni az elutalt összeget, ami a késői bejelentés miatt sajnos csak ritkán sikerül.

Adathalász e-mailek

A hackerek egy másik népszerű támadási módszere az adathalász e-mailek küldése. Ilyenkor a célszemély számlakezelő bankjának nevében küldenek levelet, amelyben adatfrissítésre szólítják fel a kiszemeltet, általában nyomasztóan sürgető hangnemben. Az adathalász e-maileket leginkább úgy lehet felismerni, hogy

a feladó címe nem azonos a bank nevével, illetve az oldal URL címe, amire a link navigál, szintén eltér a valós netbankétól.

Adatlopás távoli elérést biztosító szoftverekkel

Dr. Sik Béla előadásában egy harmadik támadási módszert is ismertetett, a távoli elérést biztosító szoftverekkel véghez vitt adatlopást.

• Ennél a támadásnál az áldozat például egy rendkívül kedvező árú ingatlan hirdetését kapja meg, amiről részleteket csak távoli eléréssel tudnak megosztani, amihez egy erre alkalmas szoftver telepítését kérik.
• Miután megmutatták az ingatlanról készült képeket, megkérik a célszemélyt, hogy lépjen be a netbankjába, hogy friss számlakivonattal tudja igazolni a meglévő fedezetet.

Mivel a csalók rendelkeznek a billentyűzetet figyelő programmal, így már hozzá is jutnak a banki adatokhoz.

Felívelő ágban vannak az egyre szofisztikáltabb kibertámadások

Az esemény második előadója Antal Lajos, a Deloitte Central Europe kiberbiztonsági szolgáltatások üzletágvezetője volt. A szakember elmondta, hogy sokszor kifinomult módszerekkel, bűnszervezetekbe tömörülve követik el a csalásokat a hackerek, akik változatos módszerekkel tudják áldozataikat tőrbe csalni.

Egyaránt felívelőben vannak a magánszemélyek elleni támadások és az üzleti csalások is, így kibervédelmi szempontból egyre inkább összemosódik a magán- és vállalati szféra.

Egy vállalat megtámadását hosszas előkészületek előzik meg

• A hackerek feltörik a kiszemelt cég és alkalmazottai levelezését, profilozást végeznek az áldozatról, így megismerik a döntéshozókat és az ügyfeleket, külső partnereket is.
• A kifinomult módszernek köszönhetően sokszor egy valós, az áldozattal szakmai kapcsolatban álló személynek adják ki magukat a támadók, akik olyan bizalmas információkat tudnak, amelyek a legkisebb gyanút is elaltatják.

Az előadáson elhangzott példa az volt, amikor a csaló kedvesen érdeklődik a célszemély nyaralása iránt, mert a feltört levelekből látta, hogy éppen most tért haza a vakációjából. Ezután már könnyű elhitetni a bankszámlaszám változását, ahova az áldozat önként fog utalni. Rossz hír, hogy ha egyszer megtörtént egy kibertámadásos incidens, a csalók nem elégszenek meg annyival, újra és újra támadhatják ugyanazt a személyt, függetlenül a korábbi próbálkozások sikerétől.

Mit tehetünk?

Cégvezetőként a tájékozódás és a kollégák tájékoztatása a legfontosabb a csalások elkerülése érdekében.

Fontos, hogy az összes alkalmazott felismerje az intő jeleket és tudassa munkatársaival is, ehhez pedig támogató és összetartó cégkultúrára van szükség.

Magánszemélyként pedig mindig a gyanús részletekre kell figyelni, főként az üzenetek helyesírására, a feladó címére, a megadott weboldalak pontos címére, ugyanis sokszor csak 1-2 karakteres az eltérés az eredetitől. Emellett fontos tudni azt is, hogy egyik bank sem kér bizalmas adatokat e-mailben vagy sms-ben.

A webinár regisztrációt követően visszanézhető a https://www.budapestbank.hu/vallalatok/business-live oldalon.