A COVID-19 járvány nyomában járó korlátozásokkal szerencsére egy erős bankszektor nézett szembe Közép-Kelet-Európában. A hosszú távú kilátásokat illetően viszont sok a bizonytalanság. Mikor ér véget a válság? Lassul-e a hitelezés? Megnő-e a nem teljesítő hitelek aránya? A Deloitte tanácsadócég regionális felmérése pont azt kutatta, hogyan látják a pénzintézetek saját jövőjüket?

„Több hónap eltelt a koronavírus járvány okozta gazdasági lassulás kezdete óta. Ezen időszak alatt a legtöbb pénzintézetnek példa nélküli kihívásokkal kellett és kell a mai napig szembenéznie. A bankoknak számolniuk kell a bedőlési arányok emelkedésével, ennek nyomán a hitelezési veszteségek növekedésével. A gazdasági aktivitás mérséklődésének következtében ugyanakkor visszaeshetnek a kamat, jutalék és díjbevételek is”

– hívta fel a figyelmet Márton Albert, a Deloitte regionális portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások üzletág vezetője.

A bankszektort érő kihívások minél pontosabb feltérképezése érdekében a Deloitte Pénzügyi tanácsadási csapata a közép-kelet-európai régió 12 országának részvételével kérdőíves felmérést végzett, melyben elsősorban a gazdasági növekedés, a hitelezési dinamika, a nem teljesítő hitelportfoliók („NPL”) és NPL tranzakciós aktivitás várható alakulása, valamint a restrukturálás és követeléskezelés területeire fókuszált. A felmérésben összesen 69 banki kockázatkezelési vezető és követeléskezelési igazgató osztotta meg tapasztalatait, várakozásait. Emellett a Deloitte nem teljesítő hitelekbe fektető követelésvásárló cégeket is felkért, hogy osszák meg véleményüket az aktuális és jövőbeli folyamatokról.

KORÁBBAN ÍRTUK

Erős bankok, bizonytalan jövő

A 2008-2009-es gazdasági világválságot követően a közép-kelet-európai régió bankszektorában jelentősen javult az eszközminőség. A pénzintézetek tőketartalékokat építettek fel, valamint megerősítették likviditási pozícióikat. Ennek köszönhetően a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesés kezdetén a KKE régió bankjai a 2008-2009-es pénzügyi válsághoz képest erősebb pozícióban néztek szembe az új kihívásokkal.
Az elmúlt néhány évben tapasztalt stabil makrogazdasági környezet, a szabályozói és politikai figyelem, valamint a bankok kockázatcsökkentési törekvése együttesen járultak hozzá a nem teljesítő hitelállományok fokozatos csökkenéséhez. Ezek az évek megkövetelték a bankoktól a problémás vagy nem teljesítő hitelek kezelésének fejlesztését és a legjobb gyakorlatok kialakítását, valamint a nem teljesítő portfóliók felépülésének megelőzését.

„A régió több országában érvényben lévő fizetési moratórium azonban átmenetileg elrejtheti a járvány megfékezését célzó korlátozó intézkedések okozta tényleges gazdasági károkat. Ennek következtében ma még nehéz messzemenő következtetéseket levonni a nem teljesítő hitelportfóliók alakulását illetően. A bankoknak valószínűsíthetően újra kell gondolniuk a COVID-19 előtti NPL kezelési stratégiáikat, ami hatással lehet mind a követeléskezelőkre, mind a követelésvásárlói piacra”

– mondta Márton Albert.

Gazdasági és hitelezési kilátások

A gazdasági fellendülést illetően a válaszadók többsége inkább pesszimista, elhúzódó gazdasági kilábalásra számít. 39 százalékuk számol U alakú kilábalással, több mint ötödük pedig L alakú kilábalásban hisz. A fizetési moratórium megítélése általában pozitív a régióban, hiszen a válaszadók döntő többsége (75%) gondolja, hogy ez elősegíti a pénzügyi stabilitás fenntartását.

Nem meglepő, hogy a válaszadók többsége szerint 2020-ban az előző évhez képest jelentős vagy kisebb mértékű visszaesés várható az új hitelek kihelyezésében. 2021-et illetően a válaszadók csupán 40%-a számol a hitelezés kis mértékű csökkenésével, míg harmaduk szerint jövőre elkezdődhet a hitelezés enyhe növekedése. A hitelezés élénkülését támogathatják a kilábalás gyorsítását célzó fiskális és monetáris ösztönzők, amelyek segítségével a bankok betölthetik alapvető gazdaságfinanszírozó szerepüket.
Az előzőekkel összhangban a bankok a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt szigorítják a hitelezési sztenderdeket. A szigorítás mértéke attól függhet, hogy az adott szektornak vagy ügyfélcsoportnak mekkora veszteséget okozott a koronavírus járvány.

Mennyi lehet a nem teljesítő hitel?

A válaszadók jelentős része szerint a következő 12 hónapban nem várható jelentős növekedés a nem teljesítő hitelek arányában. A bankok közel fele gondolja, hogy legfeljebb 3 százalékponttal emelkedik az NPL ráta a lakossági szegmensben, viszont 65 százalék számít hasonló mértékű növekedésre a vállalati szegmensben. Ezzel szemben a megkérdezett NPL befektetők pesszimistábbak a nem teljesítő hitelek növekedési ütemét tekintve. A válaszadók fele gondolja, hogy 3-5 százalékpontos növekedést mutatnak majd a lakossági NPL ráták a következő 12 hónapban, a vállalati NPL ráták tekintetében 5-7 százalékpontos növekedésre számítanak a következő 24 hónap során. A régió több országában életbe lépett fizetési moratórium miatt azonban nagy a bizonytalanság az adósok valós törlesztési képességének és hajlandóságának megítélése tekintetében.

Hogyan alakulhat a nem teljesítő hitelek értékesítése?

A válaszadók negyede tervezi nem teljesítő portfólió értékesítését a következő 6 hónap során. A megkérdezettek többségénél (45%) a járvány kitörése nem volt hatással a már folyamatban lévő vagy tervezett NPL tranzakciókra. A válaszadók ötöde mondta, hogy a tervezett tranzakciót elhalasztotta. Az eredmények magyarázhatók azzal, hogy 2020. év elejére fokozatosan csökkent a tranzakciós aktivitás a régióban, hiszen a 2015 és 2018 között megvalósuló jelentős volumenű NPL tranzakciók hatására a régió legtöbb országában fenntartható szintre csökkent a nem teljesítő hitelportfóliók állománya. A befektetők többsége ugyanakkor szeretné fenntartani a tranzakciós aktivitását, habár jelezték, hogy körültekintőbben válogatnak a számukra érdekes lehetőségek között. A megkérdezett befektetők a tranzakciós aktivitás fellendülésére számítanak a következő 12 hónapban.

„Több kisebb és nagyobb tranzakciót is látunk a piacon, amelyek kapcsán a koronavírus járvány kitörését követően az eladói oldal a folyamatban lévő vagy tervezett ügylet elhalasztásáról döntött. Ugyanakkor elmondható, hogy a nyár végére néhány ügylet esetén a felek újra tárgyalóasztalhoz ültek. Úgy látjuk, hogy jellemzően a kisebb portfóliók, illetve az egyedi vállalati követelések értékesítése indult el, valamint várható a piacon az elkövetkező hónapokban”

– tette hozzá a szakértő.

A bankok többsége fedezetlen lakossági hitelek (34%) értékesítését tervezi a legnagyobb értékben az elkövetkező időszakban, ezt követik az egyedi vállalati kitettségek (21%). A fedezetlen lakossági hitelek aránya emelkedett a bankok portfóliójában az elmúlt években, ugyanakkor a nagy nem teljesítő vállalati hitelektől jellemzően megtisztították a bankok a mérlegüket, így az újabb nagy NPL állományok felépülését megelőzve az eladók gyakrabban dönthetnek egyedi ügyletek értékesítéséről a közeljövőben.
A régió országai vegyes képet mutatnak: Lengyelországban a válaszadók fele tervezi fedezetlen lakossági hitelek értékesítését, ahol már korábban is nagyon aktív piaca volt ennek a hiteltípusnak. Magyarországon, Romániában és a balti államokban a vállalati egyedi ügyletek dominálhatnak a jövőben. A befektetők többsége ezzel szemben a fedezetlen vállalati hitelek értékesítését várja a bankoktól a legnagyobb értékben.

Restrukturálás és követeléskezelés

A válaszadók harmada szerint a lakossági adósok 10-20 százaléka esetében várható a hitelek restrukturálása a következő 12 hónap során átmeneti likviditási nehézségek miatt, míg a vállalati adósok esetében a bankok közel negyede számít hasonló következményekre. Hosszan tartó pénzügyi nehézségek miatti restrukturálásra számít a bankok több mint negyede a lakossági és a vállalati adósok 5-10 százaléka esetében.
A válaszadók döntő többsége úgy ítéli meg, hogy elegendő erőforrással rendelkezik a várhatóan növekvő számú restrukturálási eset és a problémássá váló adósságok kezelésének házon belüli megoldásához. A bankok csupán közel ötöde jelezte, hogy várhatóan külső erőforrásra lesz szükségük a felmerülő restrukturálások és követeléskezelés területén, és a bankok több mint 40 százaléka kész kiszervezni külső szolgáltatóknak a követeléskezelési tevékenységek egy részét. Ez alól kivételt képez Magyarország, ahol a bankok jellemzően házon belül kezelik a tevékenységeket. Ezt támogathatja az erőforrások átcsoportosítása az átmenetileg nagyobb kapacitással rendelkező területekről, továbbá bizonyos mértékig a folyamatok sztenderdizálása is.

A teljes tanulmány elérése az alábbi linken keresztül lehetséges.

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BANKÁR MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!