Az idei pünkösdi hétvégén volt alkalmam életemben először a Nagy-Somlói borvidékre látogatni, azonban ez a látogatás az élmények és tapasztalatok oldaláról is mérföldkő lett az életemben. Somlóra vissza kell menni! – visszhangzott a fejemben, mert Somló egyedülálló. Több szempontból is. A somlói borvidék már régen is kiemelt figyelmet kapott, Márai Sándor és Hamvas Béla is megemlékezett róla és több borász is aranybányaként aposztrofálja, a szó legnemesebb értelmében.

Mottó:

„… a somlai bor hieratikus maszkjában érzem magam legközelebb ahhoz a kiérett derűhöz és bölcsességhez, ahhoz az intenzív teremtő mámorhoz, amely ezt a világot megalkotta.” (Hamvas Béla, A bor filozófiája 1945)

Ez Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke, melynek kontinentális éghajlata kedvez a szőlőnek. A szőlőtőkéket és a bogyók érését a fekete bazalt hő visszaverő képessége is segíti: a nap sugarai által felmelegített kövek éjszaka hősugárzóként működnek.

A borvidék ültetvényeinek talaja nem homogén, az egyes rétegek ásványi összetétele, tápanyag ellátottsága nagyon változó.

A Somló északi/északkeleti oldalán is alkalmas a minőségi szőlőművelésre – Fotó: Gallai Eszter

Juhfark és furmint

Somló egyedülálló abból szempontból is, hogy nem csak a déli, hanem az északi/északkeleti oldalán is alkalmas a minőségi szőlőművelésre. A szőlő repertoárban megtaláljuk a legendás juhfarkot, amely csak ezen a borvidéken honosodott meg, de ezen kívül találkozunk az olaszrizlinggel, a furminttal és a hárslevelűvel is, amelyen szintén domináns fajták Somlón is. Érdekesség, hogy teljesen másképp viselkedik a furmint és a hárslevelű, mint Tokajban, ami persze köszönhető a talajadottságoknak és az eltérő időjárási körülményeknek.

A juhfark maga kényes fajta; robosztus és gyors növekedésű, rengeteg hónaljhajtást hoz, ami miatt kiemelt figyelmet kell szentelni a fürtzóna tisztítására.

Korábban erre kevésbé figyeltek és előfordult olyan, hogy éretlen szőlőt szüreteltek le, ezért nehéz savakat produkált a borban.

Fotó: Gallai Eszter

A pincék

A somlói pincék többsége sajátos abból a szempontból is, hogy nem a föld alatt több méterrel helyezkednek el, ezért a hőmérséklet ingadozás hatásának sokkal jobban ki vannak téve. Nyáron általában 15 fokra melegednek fel, télen pedig akár 4 fokra is lehűlnek. Azonban ez az ingadozás sem hirtelenül megy végbe, hanem egy képzeletbeli lassú és egyenletes hullámot ír le. Ez a sajátosság segíti a pincében tárolt bort abban, hogy stabillá váljon, Ez a stabilitás a múltban is fontos volt. A somlói borokat régebben is több évig érlelték, több esztendő alatt teljesedtek ki, amelynek kétségkívül az egyik meghatározó eredménye volt, hogy a somlói borokat minőségromlás nélkül lehetett külföldre szállítani.

Az élmények – Kolonics és Spiegelberg

A somlói borokról legendák, történetek, és emberi sorsok szólnak, és én hálás vagyok, hogy mindezeket közvetlenül a borászoktól tudhattam meg. A teljesség igénye nélkül én két borászt szeretnék megemlíteni; lelkük közvetíti a sok fáradozást ugyanakkor a bor csodás mivoltát is.

Kolonics Károly, az örök történetmesélő – Fotó: Gallai Eszter.

Kolonics borászat

Kolonics Károly 7 hektáron gazdálkodik, fontos ismérve többek között az akácfahordók, valamint a több tíz éves, gőzzel hajlított tölgyfahordók használata. Reduktív tétele nincs, de a borvidéken ne is ezt keressük, ha igazán a fajtajelleget visszatükröző bort szeretnék fogyasztani. A 2017-es évjáratú olaszrizling például egy 1500 literes 60 éves tölgyfahordóban erjedt és érlelődött, mely gyönyörű dió illatot és ízt kölcsönöz a bornak. Karcsi történelmi nagyjainkról nevezi el a hordóit, és ezeket fel is tünteti a címkéken. A címkék további sajátossága, hogy mindegyik ábrázol egy kalapos úriembert, aki Karcsi dédnagyapja.

A borász büszkén készítette el idén először a juhfark alapú proseccoját „Juhsecco” néven.

Spiegelberg István, nyitottság és humorérzék minden mennyiségben – Fotó: Gallai Eszter

Spiegelberg kézműves borászat és borterasz

Spiegelberg Istvánt a német-magyar származása lévén abszolút precizitás és pontosság jellemzi mérhetetlen humorérzékkel és nyitottsággal kiegészülve. Számomra nagy élmény volt a borvidékre kevésbé jellemző szőlőfajta, a chardonnay kóstolása Spiegelberg által komponálva. A borász 2 hektáron gazdálkodik, pincéje is épp ehhez a mérethez igazított, melyet a földbe ásott 150 literes cserép amforák is díszítenek.

István úgy véli, hogy a somlói bor nem kezdőknek való, sokkal inkább a haladóknak, mert egy bor minél idősebb, sokkal többet kell magyarázni. A bor bizalmi termék, melyhez türelem kell. A borász nem használ acéltartályokat és reduktív bora sincsen, álláspontja szerint ezzel a technológiával uniform bort kapunk és a terroir sem fedezhető fel benne. Ő pedig pontosan ezt szeretné közvetíteni a borai által.

Én azt gondolom mindkét borász eltérő ízléssel ugyan, de csodálatos, hosszú távon ígéretes borokat készít.

Látogassátok meg őket! Legyetek nyitottak! A Somló vár Benneteket!

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BANKÁR MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!