Az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó elvei az első, országokon átnyúlóan alkalmazott szabályrendszert biztosítják a világban – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős államtitkára a felelős üzleti magatartásról szóló, az OECD-vel közösen szervezett konferencián – Nagy László Nándor írása.

A vállalkozások életét három fontos ismérvnek kell meghatároznia – vélekedett Gion Gábor. Az első elvárás, hogy az üzlet növekedjen, a második, hogy nyereséges legyen és – harmadszorra – , hogy a fejlődést fenntartható módon tudják ezt megtenni. A legnagyobb kihívást ez utóbbi jelenti, mivel az előző két ismérv rövidtávúságot eredményez és elnyomja a fenntarthatóságot.

Bár ma már mind több cég felismeri a fenntarthatóság és a felelős üzleti magatartás fontosságát, ám fontos, hogy jó példákkal, iránymutatásokkal segítsük az érintett vállalkozásokat – érvelt a konferencia fontossága mellett az államtitkár.

Azokba az országokba, ahol kellő súlyt fektetnek a felelős üzleti magatartásra, szívesebben mennek a beruházók, hiszen jobban számolhatnak az egyenlő versenyfeltételekkel, hosszabb távra tudnak tervezni

– hangsúlyozta Gion Gábor, aki szerint a felelős magatartás a vállalatok számára is megtérül, az etikus magatartás vonzerőt jelent a fogyasztók számára, ezért mindenképpen versenyképességi tényezőnek tekinthető.

Christine Kaufmann, az OECD felelős munkacsoportjának elnöke egyetértett azzal, hogy nem beszélhetünk eleget a felelős üzleti magatartásról. Magyarország gazdasági kilátásai jók, a gazdaság erősödik, a bérek emelkednek – idézte. Ám a gazdasági növekedés ugyanakkor nem önmagától eredendő cél – utal arra a szakember, hogy a gazdasági eredmények fő célja a társadalmi jólét kell, hogy legyen.

Jó szakpolitikák a jobb élet érdekében

– idézte az OECD alapelvét a szakember, aki szerint a fenti célok érdekében tett javaslatokat az OECD Magyarországnak a fenntartható fejlődés, a vállalkozások felelős működésének javítása érdekében.

KORÁBBAN ÍRTUK

Letölthető a Digitális Diákszéf mobilalkalmazás általános iskolásoknak

Letölthető a Digitális Diákszéf ingyenes mobilalkalmazás, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Pénziránytű Alapítvánnyal közösen az általános iskolás korosztály számára hozott létre; az...

A KPMG innovatív magyar proptech cégeket köt össze a világpiaccal

Immár 7 magyar céget találhatunk az ingatlanszektor digitális technológiai innováció topligájáról — a KPMG által — készített listán. 

Az OECD irányelve a multinacionális vállalatok számára 1976 óta szabályozza a fenntarthatósági feladatokat – az irányelvek felülvizsgálatára utoljára 2013-ban került sor. Az irányelv kiindulópontja az, hogy az üzleti tevékenység kihatással bír a Föld és a társadalom életére. Az elvárásokat a fentiek miatt minden vállalkozásnak be kell tartania.

Fontos, hogy a tevékenységeket átvizsgáljuk, illetve, ha negatív hatásokat tapasztalunk, az irányelv a kártalanításra vonatkozó előírásokat is tartalmaz.
 

A nagy kérdés, hogyan tudjuk úgy átalakítani az irányelveket úgy, hogy a vállalkozások megértsék és alkalmazni tudják ezeket az alapelveket. A legfontosabb feladat, hogy a vállalkozókat rábírjuk, mérjék és értékeljék azt, hogy tevékenységük miként hat a környezeti és társadalmi környezetre – mondta Christine Kaufmann. Ennek a legfőbb eszköze a folyamatos átvilágítás. Ez az előírás egyre több országban kötelező folyamat – hamarosan az EU is jogszabályban írja majd elő a feladatokat – emlékeztetett a munkacsoport elnöke, hozzátéve, hogy Magyarország aláírta, hogy 2023-ban végrehajtja az irányelvben szereplő nemzeti átvilágítást. Az OECD egy friss kiadvánnyal segíti az alapelveknek megfelelő általános átvizsgálást – az iránymutatás magyar nyelvű változata fordítás alatt van. Az általános előírások mellett bizonyos szakma-specifikus előírások megfogalmazására is szükség volt – mondta Christine Kaufmann.

Magyarország számára – miután az ország rendkívül integrálódott az uniós termelésbe – ezen irányelvek alkalmazása kiemelten fontos lehet – mondta az OECD munkacsoport elnöke.

Christine Kaufmann példaként arról beszélt, hogy az autóipar például jelentősen felülreprezentált hazánkban – ennek kapcsán a gyártáshoz szükséges bizonyos ásványi anyagok (pl. titánium) felhasználasa messze a világ átlag feletti – így Magyarországot is érintheti az ásványvagyon feletti felelős gazdálkodásra vonatkozó irányelvek alkalmazása és annak hatása. Újabb példaként mondta el a szakember, hogy a mezőgazdaság a magyar export 8 százalékát képviseli, ezért fontos a mezőgazdasági irányelvekről szóló szabályok alkalmazása is.

Nagy László Nándor / vg.hu

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BANKÁR MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!