Az ÁKK a lakossági állampapírok október végi egységes kamatprémium csökkenése során nyilván azzal a szándékkal hagyta ki egyedül a MÁP Pluszt, mert szeretnének minél több kisbefektetői megtakarítást a szuperállampapírhoz rendezni. A várakozásokkal szemben a MÁP+ addig nem mozgatott meg jelentős mennyiségű új megtakarítást – emlékeztetett Karagich István.

A Blochamps ügyvezető igazgatója szerint

azok az ügyfelek jelenthetnék a keresleti bázist, akik ötmillió forint vagy az alatti megtakarítással rendelkeznek, de őket nehezebb elérni ezzel az ajánlattal.

Az ÁKK célja az ő elérésük kell legyen, hiszen ők a gyakorlatban megtakarítói “szüzek”, akik semmilyen körülmények között nem kívánják hosszú távon lekötni a pénzüket. Számukra a MÁP Plusz is „csak egy illikvid lekötés”, nem akarnak azzal bajlódni, hogy szükség esetén hogyan tegyék gyorsan pénzzé a befektetésüket.

Bár az eredeti cél az volt, hogy az eddig be nem fektetett lakossági pénzek is megmozduljanak, főleg a felső nyolcvan-százezer fős megtakarítói réteg tagjai vásároltak a papírból, ebből a Blochamps számításai szerint a MÁP Pluszt jegyző privátbanki ügyfelek száma 15 ezerre tehető. A kezdeti intenzív érdeklődés után szigorítani is kellett a konstrukciót, mert sokan tőkeáttétellel hitelből vásároltak állampapírt – emlékeztetett Karagich István.

Bár a „párnaciha hatás”  érezhető, a bankoktól első kézben kapott adatokból látjuk, hogy

a MÁP+ vásárlások főként korábbi állampapír befektetések, illetve egyéb befektetések (befektetési alapok) átcsoportosításából származnak, 10-15% az addig inaktív számlapénz és alig 15% körüli csak az új külső forrás.

A Blochamps ügyvezetője szerint a jövőben is inkább azok az ügyfelek fognak még vásárolni, akiknek éppen lejár valamelyik állampapírjuk, vagyis már eddig is állampapír-befektetők voltak. Időarányosan rendre 50% körüli értékesítési nagyságrend a korábbi állampapírok eladásából és kifutásából származik, így a jegybank által szeptemberben kimutatott 45-50 százalékos állampapír forrás arány így biztosan 50 százalék fölé fog lassan kúszni.  Igaz a privátbanki szektorban a friss felmérésünk szerint a MÁP Plusz privátbanki állománynövelő hatása együttesen több, mint 450 milliárdos volt, ebből az aspektusból tehát volt pozitív hozadéka is az elmúlt hónapoknak a privátbanki piac számára.

A szakember szerint mindenképpen üdvözlendő cél a hosszú távú öngondoskodás fókuszba helyezése és a nyugdíjkötvény bevezetése, ám a nyugdíjkötvény vagy az új 20 éves lakossági kötvény sikerét alapvetően befolyásolja majd, pontosan milyen kondíciókkal kerülnek piacra. Karagich továbbra is  tartja azt a véleményt, hogy

a hosszú távú öngondoskodás irányába terelésnek a személyi jövedelemadó adóalapjához rendelt kedvezményekkel lehetne igazán széles körű népszerűséget biztosítani.

Akár a fenti MÁP+; 20 éves kötvény; nyugdíjkötvény palettával is.

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BANKÁR MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!