A Figyelő TOP 200 konferencia ez évi témaválasztása: a „Növekedés és innováció az export tükrében” jó téma, minden erről szóló véleménycserét „jó vitának” tartok. Emlékezzünk, hogy nem is volt olyan régen, mikor instabilitásról, gyenge növekedésről, munkanélküliségről, forráshiányról folytattunk beszélgetéseket. Mostanában már arról tudunk közösen gondolkodni, hogy a már elért sikerekből hogyan építsünk még nagyobb, jövőbeni sikereket. – olvashatjuk a Danube Capital Blogon.

A tartalom részben azonos a Dr. Balog Ádám, MKB Bank Nyrt. Elnök-vezérigazgató Figyelő TOP200 gálán (2019. november 14.) elhangzott nyitóbeszédének tartalmával.

A „sikernél” maradva: a sikerekről beszélni kell, a sikert kötelező megünnepelni, a sikerekből tovább kell építkezni. A rendszerváltás óta eltelt három évtized alatt sok-sok magyar siker született: a ránk, magyarokra oly jellemző kreativitás új termékeket és sikercégeket szült az informatika, az egészségipar, az élelmiszeripar területén. Sikeresen tudtuk megszólítani a nemzetközi nagyvállalatokat is, akik lehetőséget láttak az országgal, a magyar emberekkel és hazai vállalkozásokkal való együttműködésben. Az elhatározás, a kitartás és a bátorság hozta meg a sikereinket.

Az elmúlt évtizedben a magyar vállalkozások sikeresen éltek a gazdaságpolitikai által biztosított lehetőségekkel. Siker a Növekedési Hitelprogramok közel 3 ezer milliárd forintnyi szerződéses összege, az uniós szinten legalacsonyabb, 9%-os társasági adó és az EU-s gazdaságélénkítő források felhasználása is. Itt kell megemlíteni az EXIM Bankcsoport eszközeit, a garanciaprogramokat, valamint a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódás általánossá váló lehetőségeit.

Dicséret illeti a KKV-kat is, hiszen együttműködő partnerek voltak a szükséges – és néha nem könnyű – változásokban is, legyen az akár a gazdaság fehérítése, akár a bérek felzárkóztatása. Ezeknek és sok egyéb tényezőnek köszönhetően Magyarországon a gazdasági növekedés üteme az elmúlt időszakban 5% körül alakult, a foglalkoztatottság soha nem látott szinten van és gyakorlatilag eltűnt – 3,5%-ra zsugorodott – a munkanélküliség.

Maradjunk bátrak, maradjunk lendületben és tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan juthatunk még innen is feljebb?

Hogyan tudunk még magasabb hozzáadott értéket előállítani? Hogyan tudunk erősebb, nagyobb vállalati szektort teremteni? Hogyan tudjuk erősíteni az ország exportképességét?

A válasz a hazai KKV-szektor teljesítményében keresendő, hiszen – az európaihoz hasonlóan –  a magyar gazdaság alapköve is a KKV-szektor. A KKV-k fontosságáról, súlyáról gondolkodva tartsuk szem előtt, hogy az európai vállalatok 99%-át KKV-k alkotják, a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát ők biztosítják és a GDP előállításában is 50%-os részt vállalnak.

Döntő szerepe van a KKV-knak a szolgáltatások, az ipari tevékenységek és az építőipar területén, ahol a munkaerő nagy részét ők foglalkoztatják. Ne feledjük, hogy a multinacionális vállalatok beszállítóinak jelentős része is KKV, ezért a multik számára is létszükséglet a KKV-k fejlődése.

Hol van lehetőség a fejlődésre? Vagyis inkább, hol kell fejlődni? A hazai KKV-szektor a külkereskedelmi forgalmunknak csak 20-25%-át adja; az exportnak pedig kevesebb, mint 5%-át. Ezek azok a területek, ahol még bőven van dolgunk.

Mi lehet a fejlődés legnagyobb ellensége? Az, hogy az elmúlt évek rendkívül sikeres növekedési időszaka fordulóponthoz ért, véget ért a könnyű növekedés kora. Eltűnt a szinte korlátlan és olcsó munkaerő, a KKV-k elérték kapacitás-korlátjaikat.

Mi a további növekedés titka?

A gazdasági környezet – lehető legprecízebb, folyamatos – elemzésén túl a további növekedés titka az erőteljes, tervszerű, tudatos hatékonyságnövelés. Sok más mellett például a jövedelmek további felzárkóztatásához is a magasabb hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállítására kell átállni.

Ehhez – a fogalom legtágabb értelmében – a KKV-szektor innovációjára van szükség a termékek és szolgáltatások szakmai tartalmaiban és előállításuk folyamataiban egyaránt.

Megragadom az alkalmat arra, hogy minden magyar vállalatvezető figyelmét felhívjam egy olyan tényre, amely a szükségesnél jóval kevesebb figyelmet kap, noha fontossága és indokoltsága alapján elsődleges kellene, hogy legyen: változtatni, erősíteni, fejleszteni kell a vezetési-szervezési módszereken, tervezési folyamatokon, humánerőforrás-menedzsmenten. Ha mindehhez egy-egy vállalat esetében teljes szemléletváltás is szükséges, akkor véghez kell vinni a teljes szemléletváltást.

A sikerhez változás kell, a változáshoz pedig bátorság!

Ha csak az MKB Bank elmúlt négy évét tekintem, itt is számtalanszor volt szükség bátorságra; enélkül a bank nem tartana ott, ahol most tart. Bátran oldottuk meg a problémákat és ehhez bátran vontunk be tudást.

Vezetői tapasztalataim alapján a siker hat fő feltételét a következőkben látom:

  1. Elengedhetelen a gazdasági környezet állandó, szakértői szintű elemzése.
  2. A külső és belső változásokra történő azonnali reagálás képességét folyamatosan a legmagasabb szinten kell tartani.
  3. Alapvető fontosságú a vállalkozás adott élethelyzetének megfelelő pénzügyi forrás tervezése.
  4. Hatékony belső szervezeti kultúra és jó képességű vezetők szükségesek.
  5. Vezetői tudatosság, eredményes és megbízható delegálási rendszerek alkalmazása nélkül nincs fejlődés.
  6. A szükséges emberi erőforrás és szakmai tudás folyamatos rendelkezésre állását biztosítani kell.

Végezetül egy érdekesség: egy, a közelmúltban – az innováció feltételei kérdéskörben – végzett vállalati kutatás az innováció nehézségeiként döntő hányadban még mindig a „pénzügyi és munkaerőpiaci korlátokat” és az „állami támogatások hiányát” nevezte meg. Sajnos, még mindig sokkal kevesebben vannak azok, akik „a megfelelő vezetési-szervezési képességek hiányában” vagy akár a „rossz vezetői beidegződésekben” vélik felfedezni az innováció következő akadályait.

Ez is megerősít abban, hogy ki merjem mondani: az újabb szintlépéshez, a sikerek folytatásához a vezetői tudatosságban is szemléletváltásra van szükség. Ha ez szükséges a vállalataink fejlődéséhez, akkor vezetőként is legyünk bátrak és kezdjük magunkkal és magunkban a változásokat.

Dr. Balog Ádám, az MKB Bank Nyrt Elnök-vezérigazgatója. 
A bejegyzés eredetije a Danube Capital Blogon keült publikálásra.

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BANKÁR MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!