A Fundmenta felmérésében résztvevők túlnyomó többsége számára fontos, hogy rendelkezzenek megtakarítással, 54 százalékuk szerint pedig egyenesen elengedhetetlen az öngondoskodásnak ez a formája – derül ki a Fundamenta-Lakáskassza most közzétett, friss felméréséből*.

Neked mennyire fontos a takarékosság?

A Takarékossági Világnap alkalmából készült kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 95,5 százaléka szerint legalábbis „fontos”, hogy rendelkezzünk valamilyen megtakarítással.

• A válaszadók közel negyede – 24 százalék – „nagyon fontosnak” tartja a családok életében a megtakarítások meglétét, 17,5 százalék szerint „fontos”, 54 százalék szerint pedig „elengedhetetlen”, hogy rendelkezzünk az öngondoskodás valamely formájával.
• Mindössze alig 1-1 százalék vélekedett úgy, hogy „inkább nem fontos” vagy „egyáltalán nem fontos”, hogy rendelkezzünk tartalékkal.

Ők takarékoskodnak leginkább

• A Fundamenta felmérésében résztvevők többségének (26 százalék) esetében a család havi nettó jövedelme a 350 ezer-500 ezer forintos sávba esik.
• A válaszadók több mint 22 százalékának családja nettó 500 ezer forint feletti havi jövedelemről számolt be, míg a 250 ezer és 350 ezer forintos sávba esők aránya megközelítette a 18 százalékot.

A megtakarítási hajlandóság azokban a családokban a legnagyobb, amelyekben a család havi nettó jövedelme a 350 ezer-500 ezer forintos sávba esik.

Az ösztönzők

Arra a kérdésre, hogy „mi ösztönözne nagyobb összegű megtakarításra?” a válaszadók csaknem 63 százaléka a magasabb havi bevételt jelölte meg, 10,5 százalék úgy vélte, hogy az élethelyzetében bekövetkező változás – pl. házasságkötés, gyermekszületés, nyugdíjba vonulás – magasabb megtakarítási hajlandóságot generálna. Mindössze 11 százalék vélte úgy, hogy elegendő az az összeg, amelyet megtakarít, a válaszadók 15 százaléka pedig a „jó megtakarítási konstrukciókat” nevezte legfőbb motiváló tényezőnek.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, mintegy 76 százaléka havi rendszerességgel rak félre valamekkora összeget, 17 százalékuk alkalmanként, 3 százalék pedig félévente-évente tesz félre.

Lakásra gyűjtünk, de a nyugdíj kiegészítése is szempont

Arra a kérdésre, hogy „mire tervezi felhasználni megtakarítását?” kiemelkedően sokan – több mint 41 százalék –  említettek valamely, a lakhatással, lakáskörülményekkel kapcsolatos lakáscélt. Közülük 61 százalék lakás-, illetve házvásárlásra takarékoskodik, míg 39 százalékuk lakásfelújításra, illetve bútorvásárlásra szánja a megtakarított összeget. Ennek megfelelően a válaszadók között magas azoknak az aránya, akik lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, és ennek segítségével akarják megvalósítani lakásálmaikat. Minden negyedik válaszadó – s ez összhangban áll a lakáscéllal, mint legfontosabb megtakarítási céllal – lakás-előtakarékossági szerződést kötött.    

Nyugdíjas éveikre a megkérdezettek 18 százaléka tesz félre, 14 százalékuk nyaralásra spórol, 5 százalék gépkocsit szeretne majd vásárolni, 4 százalék pedig gyermekei későbbi tanulmányait finanszírozná megtakarításaiból. 

Fókuszba kerül a pénzügyi edukáció

A kutatásból kiderül, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a pénzügyi ismeretek átadása, oktatása, az azokról való beszélgetés fontos része az életünknek, s mindössze a válaszadók kevesebb, mint 2 százaléka vélekedett úgy, hogy nem tartja azt fontosnak. A megkérdezettek közel 85 százaléka gondolja úgy, hogy mind az óvodában, mind az iskolában, mind pedig a családban fontos beszélni a pénz beosztásáról és a megtakarítások fontosságáról. Ugyanakkor a válaszadók 11,2 százaléka szerint elegendő, ha családi körben hallanak erről a gyerekek, 2,5 százalék pedig úgy vélte, hogy ez a nevelési-oktatási intézmények feladata. 

A lakosság még mindig kiemelkedően nagy arányban – a válaszadók közül minden ötödik – tartja készpénzben megtakarításait

ugyanakkor feljövőben van – közel 18 százalék – azoknak az aránya, akik állampapírt vásárolnak. – derült ki a Fundamenta kutatásából.

*A felmérés 2019 októberében, a www.otthonokesmegoldasok.hu weboldal olvasóinak bevonásával (280 válaszadó alapján), online kutatás keretén belül vizsgálta a pénzügyi tudatosságot a válaszadók körében.