Alapjaiban változik meg az internetes vásárlás, és jelentősen módosulhat az internetbanki belépés folyamata 2019. szeptember 14. után. Az ekkor hatályba lépő PSD2 szabályozás könnyebbé teheti a mindennapi pénzügyek intézését. Az Erste Bank szakértői összeszedték az öt legfontosabb változást, amire az ügyfeleknek most oda kell figyelniük.

1. Többszintű azonosítás: mobil nélkül nem megy

Mindenkinek ajánlatos ellenőriznie, jó mobilszámot adott-e meg a bankjánál (vagy megadott-e egyáltalán).

Szeptember 14-től az internetbanki belépéshez nem elég a felhasználónév és a jelszó, illetve az internetes vásárlásnál is több kell a kártya adatainál: kártyaszám, név, lejárat és a hátsó oldalon lévő három számjegyű CVV/CVC-kód.

A bankoknak még egy módon meg kell győződniük, hogy valóban az ügyfelük akar vásárolni, vagy a netbankba belépni – ez gyakorlatilag csak a mobiltelefon lehet. Hogy mi lesz a mobilos azonosítás formája (sms, beolvasható színes vizuális kód, QR-kód vagy éppen a banki applikáción át érkező push notification üzenet), az pénzintézetenként különbözik. Ha netbankos tevékenységekről vagy akár kártyás fizetésről van szó, az ügyfelek számára a legegyszerűbb megoldás a push üzenet. Ezt az Erste mindig a MobilBank applikációba küldi.

2. Érintéses fizetések: van, amikor kell a PIN-kód

Eddig az ötezer forint alatti érintéses fizetéseknél nem kellett PIN-kód – szeptember 14. után előfordulhat, hogy kelleni fog.

Öt érintéses fizetés, vagy összesen 150 euró (mintegy 48 ezer forint) összegű érintéses fizetés után (a több, kisebb értékű fizetés összege összeadódik) a banknak meg kell győződnie arról, hogy valóban a tulajdonos használja a kártyát – vagyis PIN-kódot kell kérnie. Ha időközben volt nagyobb összegű PIN-kódos vásárlás vagy készpénzfelvétel, akkor az azonosításnak minősül, és a számlálás újraindul.




3. Webes vásárlás: Ázsiából is jöhet külön kód

Az erős azonosítás bevezetése ugyan csak Európában kötelező, ettől még előfordulhat, hogy egy ázsiai webshopban vásárolva is kapunk üzenetet a mobilunkra.

  • Amennyiben olyan uniós webshopban vásárolunk, amely nem készült fel az új azonosítási rendszer bevezetésére, a bank megtagadhatja a vásárlást – ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is teszi.
  • Nem uniós internetes boltokban vásárolva a bankok feladata lesz az ügyfél megfelelő azonosítása, amit igyekeznek majd a legbiztonságosabb módon megtenni: ahol van lehetőség, alkalmazni fogják az erős azonosítást, ahol erre nincs mód, ott továbbra is elegendőek lehetnek a kártyán szereplő adatok.

A bankok emellett egyéb, jelenleg is használt biztonsági megoldásokat is alkalmaznak majd, a szokatlan vásárlásokat, az adathalász oldalakat továbbra is szűrni fogják.

4.  Bankolás: kapunk egy kulcsot a számlaadatokhoz

Szeptember közepétől jön a nyílt bankolás is, ami azt jelenti, hogy a bankoknak biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik engedélyt adhassanak külső szolgáltatóknak a számlához való hozzáférésre.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pénzügyeink egyszerűbb intézéséhez kidolgozott webes vagy mobilos alkalmazások elkérhetik a számlaszámot, majd engedélyt kérnek arra, hogy megismerjék a számlaegyenleget, akár a teljes számlatörténetet, sőt arra is, hogy megbízásokat fogadjanak és kezeljenek (vagyis pénzt emeljenek le a számláról).

A számlaadatok átadáshoz mindössze néhány kattintás elég lesz, mert az alkalmazáson keresztül indítjuk az adatigénylést, melyet jellemzően a netbankunk felületén fogunk jóváhagyni. Az ügyfél döntése, hogy kivel oszt meg adatot, őt megkeresni pedig csak olyan szolgáltatók jogosultak, akik rendelkeznek a Magyar Nemzeti Bank engedélyével. 

5. A java csak most következik

Egyelőre nem tudjuk, hogy a nyílt bankolással milyen szolgáltatások válnak elérhetővé. A jelenleg ismert megoldások jelentős része egyfajta pénzügyi tervező vagy háztartási költségfigyelő alkalmazás, míg más applikációk megkönnyítik egyes online vásárlások, például a parkolási- vagy autópályadíjak rendezését.

Várhatóan lesznek olyan alkalmazások is, melyek az ügyfél számlatörténetét, költési és bankolási szokásait megismerve pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat, például hitelt vagy számlavezetést ajánlanak számára.

Nyitókép: Bankár Magazin / Kocsis Ferenc Árpád – NIKON D800E.

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BANKÁR MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!