Gyorsuló ütemben bővült a lakosság, valamint a nem pénzügyi vállalatok banki hitelezése augusztusban az euróövezetben – derült ki az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön közzétett havi jelentéséből.

Éves összevetésben 4,2 százalékkal nőtt a vállalatok hitelezése, szemben a júliusban mért 4,0 százalékos emelkedéssel. Az euróövezeti bankok lakossági hitelezése 3,1 százalékkal bővült, 0,1 százalékponttal haladta meg a júliusban mért 3,0 százalékot.
Összességében a magánszektor hitelezése 3,4 százalékkal növekedett, gyorsult az ütem a júliusi 3,3 százalékhoz képest.

A háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások hitelállományának alakulása fontos mutatója annak, hogy mennyire eredményes az EKB nem hagyományos eszközöket felvonultató monetáris politikája. Idén folyamatosan gyorsult a növekedés üteme, különösen a nem pénzügyi vállalatoké.

A szűken értelmezett M1 pénzmennyiség, amely az azonnal felhasználható pénzt és a látra szóló betétek egyenlegét jelenti, 6,4 százalékkal nőtt augusztusban, lassult az ütem az előző havi 6,9 százalékhoz képest.

A tágabban értelmezett M3 pénzmennyiség, amely az M1 mutató mellett tartalmazza a határidős betéteket és a takarékleveleket is, 3,5 százalékkal nőtt, kisebb mértékben a júliusi 4,0 százaléknál.

A bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel, a rekordalacsony kamatokkal és a jelenleg még 30 milliárd eurós kötvényvásárlásokkal a döntéshozók évek óta készpénzt pumpálnak a pénzügyi rendszerbe és ezen keresztül a reálgazdaságba. A könnyebb hitelfelvétellel beruházásokra, új munkahelyek teremtésére, illetve költekezésre bátorították a vállalatokat és háztartásokat.

Az euróövezet gazdasága 2,3 százalékkal nőtt tavaly, gyorsult a növekedés a 2016-ban mért 1,8 százalékhoz képest. Az idei évre 2,0 százalékos, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedést vár az EKB, amely a tavalyi 1,5 százalékos infláció után az idén és jövőre, valamint 2020-ban is 1,7 százalékos inflációra számít.

Mario Draghi, az EKB elnöke a kormányzótanács szeptemberi kamatdöntő ülését követően megerősítette, hogy a továbbra is fennálló kockázatok dacára a fenntarthatónak ígérkező, széles alapokra támaszkodó euróövezeti gazdasági növekedés, illetve a célt közelítő infláció mellett lehetővé válik a gazdaságösztönző célú eszközvásárlási program kivezetése az év végén.

Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

BANKÁR MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!